"mert a világon megszámlálhatatlan fa és madár él, számtalan helyen esik az eső, és nekem be kell érnem egyetlen fa látványával és azzal az esővel, ami a kertet áztatta éppen. Örökké csak egyet látok mindebből, így öregszem és így halok meg. Végig gondolva ezt bánatomban magányos sírásra fakadtam." részlet Murakami Haruki Világvége című regényéből, nekem ez jutott eszembe a képekről!
"mert a világon megszámlálhatatlan fa és madár él, számtalan helyen esik az eső, és nekem be kell érnem egyetlen fa látványával és azzal az esővel, ami a kertet áztatta éppen. Örökké csak egyet látok mindebből, így öregszem és így halok meg. Végig gondolva ezt bánatomban magányos sírásra fakadtam." részlet Murakami Haruki Világvége című regényéből, nekem ez jutott eszembe a képekről!
ReplyDelete